A várbarlang története

Fontos leszögezni, hogy a Várhegyen sok föld alatti objektum található, de természetvédelmi szempontból csak a Várbarlang tekinthető természetes eredetűnek!

A kezdetek...

A XIII. században a lakosság pincének, bor, és víz, és gabona tárolására használták az üregeket, melyet később gazdasági, és hadiipari okokból összekötöttek.

1247- ben IV. Béla elrendelte a vár megépítését erre a helyre, melyet jól védhetőnek talált, jogosan. Egyes mondák szerint a török pasák a várbarlangba falaztaták a megunt háremhölgyeket.

1723- as tűzvésznél ide menekültek a várhegy lakói.

A kutak biztosították az ivóvizet, a pincék pedig az élelem, ill. a rejtett értékek tárolására is szolgált. A barlang falain található agyag elősegítette a fazekasipar fellendülését.

Többször a várbarlang titkos alagútjain keresztül lepték meg a törököket a katonák.

a várbarlangban

A pincék feledésbe merültek, majd egyre több gondot okoztak a pincebeszakadások.

Az 1856- ban elkezdett várhegyi alagút építése során vízbetöréseket észleltek.

1867- ben Ferenc József koronázási ünnepsége előtt a Mátyás templom környékét a föld alatt át kellett vizsgálni, mert féltek, hogy a tömeg alatt beszakad.

1874- ben kezdődött a Mátyás- hegyi templom újjáépítésekor keletkezett berogyásokat már nem lehetett szó nélkül hagyni.

1870- ben a filoxéria járvány miatt kipusztultak a budai hegyoldalon lévő szőlők, és kiépült a vezetékes vízhálózat. Emiatt a kutak is a feledés homályába merültek, elszennyeződtek.

A megoldás

Schubert Ignác mérnök megbízta Kadic Ottokárt, az üregrendszer felmérésével, vizsgálatával, mely 1882- ben kezdődött.

1888- ban a főváros elrendelte a pincék törmelékkel, és szeméttel való feltöltését.

1903- ban Ernst Kálmán mérései kimutatták, hogy a kutak vizei erősen szennyezettek.

1916.- ban IV. Károly koronázása előtt a várbarlangot, és kijáratait ellepték a rendőrök, mert merénylettől tartottak.

A várbarlang megnyitása a nagyközönség előtt

1935-ben megnyitották Kadic Ottokár kitartó munkája miatt a várbarlang Nagy labirintus nevű részét. Két külön bejáraton lehetett lemenni. Az Országház u. 16, és a Szentháromság u. 2. szám alatt. Utóbbit Mottl János elöljáró látta el villanyvilágítással, és ők takarították ki. Majd átadta a Magyar Karszt és Barlangkutató társulatnak a 7 helyiségből álló rendszert.

Kiállítást is berendeztek az itt talált leletekből, és csontokból. Ebből egy ún. csontkamrát rendeztek be.

A várbarlang az utolsó bástya a II. világháborúban

1939- től a II. világháborúra való felkészülés kezdődött. Ekkor kezdték építeni a Sziklakórházat.

1942- ben a főváros a barlangot légoltalmi célra lefoglalta, és a barlangrendszert átalakították. Vasbetonnal erősítették meg, szükség wc-ket, zuhanyzókat építettek. Felkerültek a légnyomás álló ajtók, ablakok. Csatorna hálózat, és világítás készült.

Ezzel a természetes barlangredszer negy része megsemmisült, melyet Kadic Ottokár nagyon fájlalt.

1945- ben 10. 000 ember élvezhette a várbarlang óvóhely szerepét.

A II. világháború végén a németek utolsó védelmi bástyája maradt, és ez elsősorban az alagút, és barlangrendszernek volt köszönhető.

1945- ben a XI. SS hegyi hadtest február 4.- én jelentette, hogy sok a megbetegedés és fertőzés a kazamatákban, és barlangokban. Üzemanyaguk, nehéztüzérségi lőszerük elfogyott, gyalogsági lőszerük fogytán volt.

Február 11- én Dörner SS- Oberführer 500 fős rohamoszataga a várbarlangon keresztül az Ördögárok csatornáján próbált kijutni a Húvösvölgy felé Pfeffer Wildenbruch, és Hindy István vezetésével. Az oroszok már várták őket, és lemészároltak szinte mindenkit. A kitörés előtt ezen az alagúton keresztül többször hátba támadták az orosz seregeket.

Az újjáépítés

A barlangot 1961- ben nyilvánították védetté.

1961-ben újra megnyílt barlangmúzeumként, melyet Barátosi József vezetett.

1962- ben újabb részekkel bővült. Így 5km- es szakasz lett látogatható.

1964- ben kiépült a villanyvilágítás. Majd nem sokkal később bezárt, mert az akkori tulajdonos a Budapesti Történeti Múzeum nem vállalta a fenntartását.

1965-ben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiépítette az Úri u. 9. alatti lejártot, melyen keresztül újra látogatható volt a labirintus.

1965. elején a barlangkutatók unszolására ismét megnyílt a múzeum, de 1975.- ben pénzhiány miatt ismét bezárt.

1976- ban a rossz csatornázás miatt a barlangot elárasztotta a víz, amitől a villanyvilágítás is tönkrement. Így ismét be kellett zárni.

 

A nyolcvanas- kilencvenes évek vége

1980- megkísérelték a nagy beruházást igénylő munkák kivitelezését.

1982- ben fokozottan védett pincebarlang rendszerré nyilvánították.

1984- től a Polgári Védelemtől a Domino Pantomim Együttes kapta meg egy részét (350 m), melyben panoptikumot rendezett be. A honfoglalástól Mátyás királyig 64 db viaszfigurával, és egy képzőművészeti galériával.

1985- ben több útbeszakadás történt, ami sürgőssé tette a pincék megerősítését!

1991- től jelentős romlásnak indul, mivel a bejáratait feltörik. Így mindenféle kalandvágyó fiatal, skinhead, és betörő lejár. Sajnos nem csak rejtélyt kutatják, hanem akadnak köztük bűnözők is. A pincéket a barlangból feljutva feltörik, és ellopnak dolgokat. Egy borzó pincéjéből rengeteg italt lopnak, a barlang a kupakoktól hemzseg… A rendőrség is egyre többször szervez elfogó akciókat…

Hallani itt rendőrségi kínzásokról, lövöldözésről, hogy mi igaz ebből, ki tudja…

Ekkor rombolják le a falazott wc-ket, tépik le a kábeleket, lopják el a csontokat…

A Lovas utcai futárfolyosónál egy náci színházat is találni horogkereszttel…

De mindez nem elég… Elkezdik kibontani az elfalazott részeket, így bejutva az ebben az időben még szupretitkos sziklakórházba, vagy a Panoptikumba. A Sziklakórházat fegyveres őrség védi, így el is kapják őket.

Mivel a sokszínű csoportok egymást nem ismerik, fél mindenki mindenkitől, így mindenki fegyverrel jár. Ki késsel, ki nunchakuval, ki bottal… Szerencsére komolyabb összecsapásról nem tudni!

Egyre égetőbbé válik a várbarlang lezárása, így 1992-ben elindult a pince veszélyelhárítási program. Őri Sándor vezetésével sok pincénél azonnali állagmegóvásra volt szükség, ezek nagyrészt önálló pincék a Nagy Labirintustól függetlenek: Fortuna u. 12, Bécsi kapu tér 8., Országház u. 16., Úri u 6.,8., Dísz tér 1-2., Dísz tér 4-5., Táncsics Mihály u. 15., 17., 21., 23., 25., Szentháromság tér, Úri u. 48., 52., 62.

1996- ban a várbarlang fokozottan védetté vált.

1998- ig 19 barlangpince teljes megerősítésen esett át.

A legnagyobb gondot a rossz minőségű csatornahálózat okozta, kimosva ezzel a barlangrendszert, emiatt ezek feltérképezése, és bekötése a szennyvízhálózatba is megtörtént.

A felszíni aszfaltburkolaton lévő autós forgalom korlátozására került sorompós megoldással, valamint a nagy autóbuszok kitiltásával, új kisméretű várbusz került a BKV- hoz, sürített menetrenddel.

Jelenleg 54 független barlangpince ismert.

 

 

A 2000- es évek változásai

1983- 2011- ig Budavári Labirintus néven kiállítások, és olajlámpás túra volt, de a hatóság bezáratta, és az üzemeltetést másik cégre bízta, amelyből bírósági tárgyalás lett. A két cég a médiában sem kímélte egymást.

2013- ig illegális partyk, , szexfilm forgatás kissé megviselte a barlangot. A bíróság kimondta ajodszerűtlen használatot, így a Duna Ipoly Nemzeti Park jogszerűen járt el.

2013- tól a Duna Ipoly Nemzeti Park felügyeli, de nem adta ki üzemeltetésre

2019- ben a Duna Ipoly Nemzeti Park újra megnyitja.

A teljes barlangrendszer hossza 18. 000 nm, a különálló barlangpincék 7500 nm.

A barlangjáratok nagyrésze az utcák alatt , kisebb részben a házak hátsó része alatt találhatók, a lejárók ezekre merőlegesen, a kutak, kürtők nagy része a járdák alatt található leaszfaltozva.

Nézd meg a várbarlang kialakulását, vagy nézd meg milyen egy várbarlang túra!

Copyright © Minden jog fenntartva

Ugrás a tetejére